Lakásfókusz

A válság természetesen nem csak Magyarországon viselte meg az ingatlanszektort, és az azt fűteni hivatott jelzálogpiacot, ám a 2008-as egyöntetű hatás után más-más forgatókönyvek szerint alakulnak a piacok egyes országokban.

Az általános válságrecept a következő: a hitelből finanszírozott ingatlanberuházások a hitelpiac kiszáradásával elmaradoznak. A bedőlő hitelek, illetve devizás hitelek esetén az árfolyamváltozás plusz terhet tesz a finanszírozók vállára, ami nyomást gyakorol az ingatlanárakra: a kereslet visszaesik az elmaradó friss hitelfelvételek miatt, a kényszerértékesítések új kínálatként jelentkeznek, és az általános hangulat miatt is egyre csökken a forgalom és az árszínvonal is.

TOVÁBB >>

Továbbra is alacsony szinten van a lakáshitelezés, amely nagymértékben hozzájárul az ingatlanpiac válságához. Bár vannak bíztató jelek, az áttörés még várat magára. Vajon mire számítanak a szakértők 2013-ban? A Portfolio.hu Hitelezési konferenciáján jártunk.

A Portfolio.hu idén is megszervezte Hitelezés konferenciáját, amelyen a bankszektor, a hitelközvetítők és a szabályozó hatóságok képviselői a hitelezés aktuális kérdéseit vitatták meg. Aktualitásban pedig nem volt hiány: ahogy azt múlt heti bejegyzésünkben is írtuk, a lakáshitelezés rendkívül alacsony szinten maradt 2012-ben.

TOVÁBB >>

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ma reggel úgy nyilatkozott a TV2 Mokka című műsorában, hogy nincsenek új eszközök a devizahitelesek megsegítésére, mivel az eddigi intézkedések kimerítették a kormány lehetőségeit. Ennek ellenére még több százezren vannak nehéz helyzetben a lakáshitelek miatt. Ők vajon miben reménykedhetnek?

Az államtitkárral készített interjú ide kattintva megtekinthető. A mentőcsomagokról szóló rész 6:15-től hallható. Mik voltak az eddigi mentőcsomagok és hány embert érintettek?

TOVÁBB >>

Az elmúlt 12 évben nagy mértékben átalakult a hazai lakáshitelezés, a válság hatására jelentősen visszaesett a lakosságnak nyújtott kölcsönök összege, és a KSH 2012-re vonatkozó adatai azt mutatják, hogy továbbra sincs érdemi változás ezen a téren. Az ingatlanszektor felpörgetéséhez azonban fontos lenne a kiszámítható és fenntartható lakáshitelezés beindítása. A  támogatott hitelek, a kamatok csökkenése, és a szocpol bővítése eredményezhet elmozdulást ezen a téren.

A lakáshitelek a 2000-es évek elején kezdtek el terjedni, amikor az első Orbán-kormány otthonteremtő programja keretében kedvező kamatozású, támogatott lakáshiteleket vezetett be. Ennek köszönhetően 2003-ban már közel 200 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek összesen több mint 800 milliárd forintért, amely összegnek 90 százaléka támogatott hitel volt.

TOVÁBB >>

A várakozásoknak megfelelően az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Eszközkezelő működésére vonatkozó módosításokat, így lazítottak a hiteleseket megsegítő programba történő belépés feltételein. Bár a változtatások oka, hogy még többen tudjanak élni a lehetőséggel, a célként kitűzött 25 ezer megvásárolt ingatlan még nagyon távolinak tűnik.

A NET program lényege, hogy a súlyosan eladósodott családok otthonait a Magyar Állam megvásárolja, az adós ezzel lemond tulajdonjogáról, ugyanakkor bérlőként továbbra is otthonában maradhat. Az eljárás során a hitelező elengedi a tartozás ingatlanértékesítés után fennmaradó részét. Fontos kitétel, hogy az értékesítéshez a hitelező pénzintézetnek is hozzá kell járulnia. Mivel az állam a legtöbb esetben csak a tartozás egy részét téríti meg a banknak, a hitelintézeteknek nagyobb összegű tartozás esetén nem éri meg csatlakozni a programba. Annak, aki ezen az első rostán továbbjut, még viszonylag sok feltételt kell teljesíteni a jogosultsághoz, amelyek a hitelre, az ingatlanra és az adós szociális helyzetére egyaránt vonatkoznak.