Nem az árfolyamrés, hanem az árfolyamváltozás miatt nyúlnának hozzá a devizahiteles szerződésekhez. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kedd este beszélt arról, hogy a szerződések utólagos felülvizsgálatát és módosítását is elképzelhetőnek tartja. A szándék komolyságát az is jelzi, hogy azóta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cséfalvay Zoltán államtitkár is megszólaltak az ügyben. Akár már jövő héten tárgyalhat a kormány az újabb mentőcsomagról.
Szezonalitás vagy növekedés? - Bíztató lakáshitelezési adatok
Az elmúlt hónapok katasztrofális eredményei után némi optimizmusra ad okot, hogy több hónapja növekszik a lakáshitel-igénylések száma. Ebben valószínűleg közrejátszik a jegybanki alapkamat – és ezzel együtt a hitelkamatok – csökkenése, valamint a kamattámogatott lakáshitelek növekvő népszerűsége. A válság vége a bíztató jelek ellenére még valószínűleg messze van, pedig a hitelezés beindulása a lakáspiac életre keltése, és a devizahitelesek helyzetének javítása miatt is fontos lenne.
Júliusig 3700 lakást árverezhetnek el
A Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette a második negyedévre vonatkozó kényszerértékesítések statisztikáját. A legfrissebb adatok alapján tovább nőtt a 90 napon túli tartozással rendelkezők száma, és ezzel párhuzamosan a kényszerértékesítésre kijelölt lakások mennyisége is. A kvótát továbbra sem használják ki teljesen a végrehajtások során, a lehetséges ingatlanoknak csak 72 százaléka kerül kijelölésre.
Az idei év második negyedévében mintegy 115 ezer háztartás rendelkezik kilencven napnál túlnyúló tartozással, így ezek az ingatlanok kijelölhetővé válnak kényszerértékesítésre. Ez a szám a különböző mentőcsomagok ellenére szinte folyamatosan emelkedett, a tavalyi év elején például még kevesebb, mint 100 ezer lakás tartozott ebbe a körbe. Ez 15 százalékos növekedést jelent.
Így adózz az ingatlan után – Hitelelengedés
Tegnap járt le a személyi jövedelemadó bevallásának határideje magánszemélyek számára. Ahogy arról már írtunk, az összevont adóalap részét képezi az ingatlaneladásból illetve bérbeadásából származó jövedelem is. Van azonban egy olyan közvetve ingatlanból származó „bevétel” is, amelyre sokan nem is gondolnak, és kellemetlen meglepetésként éri őket, amikor kiderül, sokkal több a fizetendő adó, mint amire számítottunk.
Ez a kvázi bevétel nem más, mint az adósságelengedés. Bármennyire is meglepő, az, ha valaki engedményt kap adóssága után, jövedelemnek számít. Adószakértői oldalról logikusnak is tűnik az érvelés: Például a lakásvásárlásra felvett hitel nem jövedelem, hiszen azt vissza kell fizetni a banknak. Ha azonban ennek az összegnek egy részét elengedik, lényegében a tulajdonunkká válik, így adót is kell utána fizetni.
Máris döntés lesz a magáncsődről?
Már a nyári szünet előtt dönthet az Országgyűlés a magáncsőd bevezetéséről. Bár a múlt héten még úgy nyilatkozott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, hogy idén már biztos nem kerül bevezetésre a magáncsőd, a KDNP elkészítette az erről szóló tervezetet.
Bár sokáig úgy tűnt, hogy a magáncsőd bevezetése még hosszas előkészítést igényel, a Nemzeti Bank szerint már akár az Országgyűlés nyári szünete előtt döntés születhet a témában. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy csak a jövő év elejétől lépjen hatályba a törvény
Utolsó kommentek