Nem az árfolyamrés, hanem az árfolyamváltozás miatt nyúlnának hozzá a devizahiteles szerződésekhez. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kedd este beszélt arról, hogy a szerződések utólagos felülvizsgálatát és módosítását is elképzelhetőnek tartja. A szándék komolyságát az is jelzi, hogy azóta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cséfalvay Zoltán államtitkár is megszólaltak az ügyben. Akár már jövő héten tárgyalhat a kormány az újabb mentőcsomagról.
Júliusig 3700 lakást árverezhetnek el
A Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette a második negyedévre vonatkozó kényszerértékesítések statisztikáját. A legfrissebb adatok alapján tovább nőtt a 90 napon túli tartozással rendelkezők száma, és ezzel párhuzamosan a kényszerértékesítésre kijelölt lakások mennyisége is. A kvótát továbbra sem használják ki teljesen a végrehajtások során, a lehetséges ingatlanoknak csak 72 százaléka kerül kijelölésre.
Az idei év második negyedévében mintegy 115 ezer háztartás rendelkezik kilencven napnál túlnyúló tartozással, így ezek az ingatlanok kijelölhetővé válnak kényszerértékesítésre. Ez a szám a különböző mentőcsomagok ellenére szinte folyamatosan emelkedett, a tavalyi év elején például még kevesebb, mint 100 ezer lakás tartozott ebbe a körbe. Ez 15 százalékos növekedést jelent.
Máris döntés lesz a magáncsődről?
Már a nyári szünet előtt dönthet az Országgyűlés a magáncsőd bevezetéséről. Bár a múlt héten még úgy nyilatkozott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, hogy idén már biztos nem kerül bevezetésre a magáncsőd, a KDNP elkészítette az erről szóló tervezetet.
Bár sokáig úgy tűnt, hogy a magáncsőd bevezetése még hosszas előkészítést igényel, a Nemzeti Bank szerint már akár az Országgyűlés nyári szünete előtt döntés születhet a témában. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy csak a jövő év elejétől lépjen hatályba a törvény
Nincs több eszköz a devizahitelesek megsegítésére?
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ma reggel úgy nyilatkozott a TV2 Mokka című műsorában, hogy nincsenek új eszközök a devizahitelesek megsegítésére, mivel az eddigi intézkedések kimerítették a kormány lehetőségeit. Ennek ellenére még több százezren vannak nehéz helyzetben a lakáshitelek miatt. Ők vajon miben reménykedhetnek?
Az államtitkárral készített interjú ide kattintva megtekinthető. A mentőcsomagokról szóló rész 6:15-től hallható. Mik voltak az eddigi mentőcsomagok és hány embert érintettek?
Lakáshitelezés takaréklángon
Az elmúlt 12 évben nagy mértékben átalakult a hazai lakáshitelezés, a válság hatására jelentősen visszaesett a lakosságnak nyújtott kölcsönök összege, és a KSH 2012-re vonatkozó adatai azt mutatják, hogy továbbra sincs érdemi változás ezen a téren. Az ingatlanszektor felpörgetéséhez azonban fontos lenne a kiszámítható és fenntartható lakáshitelezés beindítása. A támogatott hitelek, a kamatok csökkenése, és a szocpol bővítése eredményezhet elmozdulást ezen a téren.
A lakáshitelek a 2000-es évek elején kezdtek el terjedni, amikor az első Orbán-kormány otthonteremtő programja keretében kedvező kamatozású, támogatott lakáshiteleket vezetett be. Ennek köszönhetően 2003-ban már közel 200 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek összesen több mint 800 milliárd forintért, amely összegnek 90 százaléka támogatott hitel volt.
Utolsó kommentek