Lakásfókusz

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ma reggel úgy nyilatkozott a TV2 Mokka című műsorában, hogy nincsenek új eszközök a devizahitelesek megsegítésére, mivel az eddigi intézkedések kimerítették a kormány lehetőségeit. Ennek ellenére még több százezren vannak nehéz helyzetben a lakáshitelek miatt. Ők vajon miben reménykedhetnek?

Az államtitkárral készített interjú ide kattintva megtekinthető. A mentőcsomagokról szóló rész 6:15-től hallható. Mik voltak az eddigi mentőcsomagok és hány embert érintettek?

TOVÁBB >>

Az elmúlt hónapokban a rezsicsökkenéstől volt hangos a sajtó, a háztartások növekvő kiadásait azonban sok esetben nem is a magas energiaárak, hanem az elavult épületek és korszerűtlen fűtési rendszerek okozzák. Energetikai szakemberek szerint egy felújítással nagyságrendekkel több pénz takarítható meg, mint a jelenlegi kormányzati intézkedésekkel, ráadásul ez az államnak is több hasznot hozna. Kérdés, hogy a családoknak honnan lenne forrása a szükséges felújításokra.

Sokan és sokféleképpen kritizálták a kormány már-már unalomig szajkózott rezsicsökkentési programját. Elhangzott, hogy igazságtalan, hiszen ugyanúgy vonatkozik a nagycsaládosokra, mint az úszómedencéiket fűtőkre, hogy a szolgáltató cégektől való elvonás a karbantartások elmaradását eredményezi, illetve hogy elbocsájtások lehetnek a szektorban. De nem szabad megfeledkezni az energiatudatosságról sem: sokan úgy gondolják, hogy a rezsicsökkentés eleve rossz üzenetet közvetít, mivel a fizetendő összegek egyszerű csökkentése nem sarkall takarékoskodásra, a tudatosabb energiafogyasztásra.

TOVÁBB >>

Sok lakásvásárláson vagy építésen gondolkodót érdekel a lakásépítési támogatás, vagy más néven szocpol, amely a jelenleg hatályos kormányrendelet szerint csak új lakás építésére vagy vásárlására használható fel. A szocpol összegét alapvetően az épített/vásárolt lakás mérete illetve a már meglévő vagy vállalt gyerekszám határozza meg. A szocpol a tervezett gyerekek után is igényelhető, de aki így igényli a támogatást, szigorú feltételekkel találkozhat. Utánanéztünk, hogy mik ezek.  oldalon

A teljes cikket elolvashatod a lakásfókusz.hu oldalon

FELHÍVJUK KEDVES OLVASÓINK FIGYELMÉT, HOGY LEGFRISSEBB BEJEGYZÉSEINK ÚJ HELYEN, A LAKASFOKUSZ.HU OLDALON OLVASHATÓK.

Egy friss felmérés szerint az Egyesült Királyságban a legkisebbek a lakások Nyugat-Európában. Brit civil szervezetek a zsúfoltság káros hatásaira szeretnék felhívni a figyelmet, és szigorúbb szabályozásért lobbiznak. De vajon mi a helyzet Magyarországon? Mekkora minimális élettérre lenne szükségünk, és hogyan lehet kis lakásban növelni a térérzetet?

A Brit Építészek Intézetének (RIBA) egy friss felméréséből kiderült, hogy Nyugat-Európán belül az Egyesült Királyságban a legkisebbek a lakások, és a jövőben további csökkenésre lehet számítani. Az új építésű lakások átlagterülete mindössze 76 négyzetméter, szemben a 30 évvel ezelőtt jellemző 85 négyzetméterrel. Ezzel párhuzamosan az átlagos szobaszám 5,2-ről 4,8-ra csökkent. Egy egyszobás lakás átlagos mérete 49 négyzetméter, ami nagyjából akkora, mint egy metrókocsi, de az országban bőven akadnak jóval kisebb otthonok is.

TOVÁBB >>

Az elmúlt 12 évben nagy mértékben átalakult a hazai lakáshitelezés, a válság hatására jelentősen visszaesett a lakosságnak nyújtott kölcsönök összege, és a KSH 2012-re vonatkozó adatai azt mutatják, hogy továbbra sincs érdemi változás ezen a téren. Az ingatlanszektor felpörgetéséhez azonban fontos lenne a kiszámítható és fenntartható lakáshitelezés beindítása. A  támogatott hitelek, a kamatok csökkenése, és a szocpol bővítése eredményezhet elmozdulást ezen a téren.

A lakáshitelek a 2000-es évek elején kezdtek el terjedni, amikor az első Orbán-kormány otthonteremtő programja keretében kedvező kamatozású, támogatott lakáshiteleket vezetett be. Ennek köszönhetően 2003-ban már közel 200 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek összesen több mint 800 milliárd forintért, amely összegnek 90 százaléka támogatott hitel volt.

TOVÁBB >>