A lakásvásárláshoz kapcsolódó és jövő év elejétől hatályba lépő új illetékszabályokra vonatkozó törvényjavaslat egyik hibája, hogy nem egyértelmű milyen értékrend irányítja a jogszabálytervezetet írók kezét. Így az új – állítólag az illetékrendszer egyszerűsítését szolgáló - szabályok jövője is kétséges. A végszavazás előtt álló javaslat fényében azért érdemes átgondolni – ha lehet – milyen lakásvásárlást érdemes jövőre halasztani, s melyet érdemes még idén nyélbe ütni.
A teljes cikket elolvashatod a Lakásfókusz oldalán.
A magyar hitelválság és az egyre nehezebben fizetett havi törlesztőrészletek, a 16,5%-os nem teljesítő hitelek aránya sajnos már közhely Magyarországon. Bár csak az állampolgárok (és az ingatlanok) ötöde érintett a hitelproblémákban, annak súlya miatt az egész ország szenved. Ebben a cikkünkben megvizsgáljuk, vajon könnyebb-e az Egyesült Államokban lakáshitelesnek lenni, mint idehaza.
A saját házra vágyó családok komoly dilemmában vannak, amikor választani kell az ingatlan építése és a vásárlás között. Az építés mellett szól, hogy a saját igényeink szerint alakíthatjuk ki az ingatlant, a megfelelő szobaszámmal és mérettel, a kívánt fűtéstípussal és nyílászárókkal. Az egész ház a mi ízlésünket és elvárásainkat fogj tükrözni és a felhasznált anyagok minőségében is biztosak lehetünk. Ha nem szimpatizálunk az étkező melletti mellékhelységgel, egy saját ház esetén ezt ki tudjuk védeni, míg egy vásárolt háznál ez egy adottság, amivel mindvégig együtt kell élnünk.
Az országban járva azt tapasztaljuk, hogy egyrészről számtalan szép régi épület díszíti a városainkat, másrészről rengeteg jobb sorsa érdemes öreg ingatlan borzalmas állapotban csúfítja az utcák összképét. Felmerül a kérdés, miért nincs senki, aki felújítaná ezeket a valaha gyönyörű ingatlanokat, ahelyett, hogy egy újat építenek mellé.
Zavarta a dunaparti zaj az első kerület lakóit, mire a népet szolgáló önkormányzati vezetők azonnal meg is tiltották a szállodahajók kikötését. Azóta üres a part, s találgatni lehet, hogy meddig marad úgy. Talán csak addig, míg nem jön valaki, aki megígéri, hogy filccel borítja a német turisták cipőjének talpát. Még könnyebb lesz a dolga, ha nem lesz idegen a kerület kormányzói számára, s akkor végre visszatérhet az élet a normális medrébe. Az ugyanis aligha tartható normálisnak hogy a Duna két partjára épült városban ilyen döntések születhessenek. Ahogy az sem normális, hogy a felértékelődő dunaparti ingatlanok tulajdonosai – lásd luxus a víz mellett posztunkat – megakadályozhassák a Duna használatát. 
Utolsó kommentek