Zavarta a dunaparti zaj az első kerület lakóit, mire a népet szolgáló önkormányzati vezetők azonnal meg is tiltották a szállodahajók kikötését. Azóta üres a part, s találgatni lehet, hogy meddig marad úgy. Talán csak addig, míg nem jön valaki, aki megígéri, hogy filccel borítja a német turisták cipőjének talpát. Még könnyebb lesz a dolga, ha nem lesz idegen a kerület kormányzói számára, s akkor végre visszatérhet az élet a normális medrébe. Az ugyanis aligha tartható normálisnak hogy a Duna két partjára épült városban ilyen döntések születhessenek. Ahogy az sem normális, hogy a felértékelődő dunaparti ingatlanok tulajdonosai – lásd luxus a víz mellett posztunkat – megakadályozhassák a Duna használatát.
A teljes cikket elolvashatod a Lakásfókusz oldalán.
Utolsó kommentek