Az elmúlt hónapokban a rezsicsökkenéstől volt hangos a sajtó, a háztartások növekvő kiadásait azonban sok esetben nem is a magas energiaárak, hanem az elavult épületek és korszerűtlen fűtési rendszerek okozzák. Energetikai szakemberek szerint egy felújítással nagyságrendekkel több pénz takarítható meg, mint a jelenlegi kormányzati intézkedésekkel, ráadásul ez az államnak is több hasznot hozna. Kérdés, hogy a családoknak honnan lenne forrása a szükséges felújításokra.
Sokan és sokféleképpen kritizálták a kormány már-már unalomig szajkózott rezsicsökkentési programját. Elhangzott, hogy igazságtalan, hiszen ugyanúgy vonatkozik a nagycsaládosokra, mint az úszómedencéiket fűtőkre, hogy a szolgáltató cégektől való elvonás a karbantartások elmaradását eredményezi, illetve hogy elbocsájtások lehetnek a szektorban. De nem szabad megfeledkezni az energiatudatosságról sem: sokan úgy gondolják, hogy a rezsicsökkentés eleve rossz üzenetet közvetít, mivel a fizetendő összegek egyszerű csökkentése nem sarkall takarékoskodásra, a tudatosabb energiafogyasztásra.
Az elmúlt hetekben több felmérés is alátámasztotta azt, amit a magyar családok jelentős hányada minden hónap végén érez, hogy szinte minden pénzüket a lakhatásra és a rezsire költik. Pedig megoldás erre a helyzetre is lenne, hiszen az is akár a felével csökkenthetné az energiafogyasztását, akinek nincs milliós megtakarítása otthona energetikai felújításának finanszírozására.
Sok minden más mellett a magyarországi albérlet-piac is vízfejű: a bérbe adó házak és lakások túlnyomó része, 70-75 százaléka Budapesten található. Az egyik vezető hirdetési portál állományában szám szerint mintegy 25 ezer országos albérlet-hirdetés található, ebből több mint 18 ezer budapesti.
Utolsó kommentek