Bejárta a közösségi oldalakat, majd a hagyományos média is felkapta annak a bérbeadónak az esetét, aki hosszú ideje nem fizető bérlőjét úgy próbálta jobb belátásra bírni, hogy leszerelte annak bejárati ajtaját, majd ezt követően őt állította elő a rendőrség, nem az ingyenélő bérlőt. A közismert botrány nyomán mindenki attól fél, hogy hirtelen önkényes lakásfoglalóvá válik mostantól minden albérlő, hiszen – a közhiedelem szerint – a törvény csak a lakásban lakó albérlőt védi. Ennél azért szerencsére életszerűbb a valóság, bár körültekintést igényel!
A teljes cikket elolvashatod a Lakásfókusz oldalán.
A lakásvásárláshoz kapcsolódó és jövő év elejétől hatályba lépő új illetékszabályokra vonatkozó törvényjavaslat egyik hibája, hogy nem egyértelmű milyen értékrend irányítja a jogszabálytervezetet írók kezét. Így az új – állítólag az illetékrendszer egyszerűsítését szolgáló - szabályok jövője is kétséges. A végszavazás előtt álló javaslat fényében azért érdemes átgondolni – ha lehet – milyen lakásvásárlást érdemes jövőre halasztani, s melyet érdemes még idén nyélbe ütni. 
„Keresünk 4-6 szobás penthouse-t, loft- vagy műteremlakást” – tette közzé idén az egyik német ingatlanközvetítő portálon egy anyagilag saját bevallásuk szerint jól eleresztett pár, amely így szerette volna megtalálni álmai lakását Frankfurtban. Erős a gyanú azonban, hogy a legdivatosabb – nyálcsorgatásra alkalmas – lakástípusokra szóló hirdetést némi sznobizmus is fűthette, hiszen például a műteremlakások egyik fontos ismérve a nagy egybenyíló tér. A lakást kereső pár által óhajtott 95-150 négyzetméteres lakóterületen például egy igazi műteremlakásban aligha alakítanak ki 2 szobánál többet. A nagy terekre többek között azért van szükség, hogy művüket akár néhány méter távolságból is mustrálhassák, körbe járhassák alkotóik, lett légyen szó szobrászról, festőről, vagy grafikusról. A munkához kellő természetes megvilágítás, benapozás is alapvető egy műteremlakásnál, amit nagy üvegfelületek és több méteres belmagasság biztosít.
Ha megkérdezzük azokat, akik kiköltöztek vagy költöznének a fővárosból, hogy miért teszik, akkor jó eséllyel a 3 leggyakoribb indok között említenék a dugókat. A dugóról pedig tudjuk, hogy sok esetben egyáltalán nem a kezelhetetlen szintű autóforgalom, hanem a remekül szervezett útfelújítás a kiváltó oka. Vajon mennyit bukunk mindezeken?
Megtanulták a válság leckéjét a magyarok, és igencsak ódzkodnak bármilyen hitel felvételétől – akár ez a tanulság is leszűrhető abból a friss felmérésből, amelyet az Erste Csoport készített a régió 12 országában. Egy jellemző adat: egy lakás vagy ház megvásárlása érdekében a csehek és szlovákok 72-74 százaléka venne fel hitelt, míg a magyarok körében ez az arány csupán 47 százalék. Ennél csak a román hitelfelvételi hajlandóság alacsonyabb.
Utolsó kommentek