Lakásfókusz

Míg a hazai árfolyamgáttal és annak újbóli meghosszabbításával kapcsolatban itthon inkább a kritikus hangok jellemzőek – mondván az a stratégia hiányára utal – addig az USA-ban az újabb és újabb határidő-kitolásokat egy kényelmes kompromisszumként értékelik. Persze ez a két koncepció közötti különbségből is adódik.

A múlt héten megszavazták a magyar árfolyamgát rendszer határidejének kitolását, így 2017-ig marad idő, hogy kihasználjuk a rögzített árfolyammal való törlesztés, és a halasztott kamatkockázat kombinációjából álló konstrukciót.

Azonban az óceán túlpartján is hasonló témában történt bejelentés: az amerikaiak HAMP (Home Affordable Modification Program) névre hallgató adósmentő programjának is kitolták a határidejét.

 TOVÁBB >>

A lakásvásárláskor a vételár mellett számos olyan költség jelentkezik, amellyel első körben sokan nem számolnak, holott komoly pluszkiadást is jelenthet. Ilyen a megvásárolt ingatlan után fizetendő illeték is, amely sokszázezres tétel is lehet. Az lakással kapcsolatos adózással foglalkozó sorozatunk következő elemeként a vásárláskor megfizetendő illetéket vizsgáljuk meg.

 TOVÁBB >>

A Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette a második negyedévre vonatkozó kényszerértékesítések statisztikáját. A legfrissebb adatok alapján tovább nőtt a 90 napon túli tartozással rendelkezők száma, és ezzel párhuzamosan a kényszerértékesítésre kijelölt lakások mennyisége is. A kvótát továbbra sem használják ki teljesen a végrehajtások során, a lehetséges ingatlanoknak csak 72 százaléka kerül kijelölésre.

Az idei év második negyedévében mintegy 115 ezer háztartás rendelkezik kilencven napnál túlnyúló tartozással, így ezek az ingatlanok kijelölhetővé válnak kényszerértékesítésre.  Ez a szám a különböző mentőcsomagok ellenére szinte folyamatosan emelkedett, a tavalyi év elején például még kevesebb, mint 100 ezer lakás tartozott ebbe a körbe. Ez 15 százalékos növekedést jelent.

TOVÁBB>>

Tegnap járt le a személyi jövedelemadó bevallásának határideje magánszemélyek számára. Ahogy arról már írtunk, az összevont adóalap részét képezi az ingatlaneladásból illetve bérbeadásából származó jövedelem is. Van azonban egy olyan közvetve ingatlanból származó „bevétel” is, amelyre sokan nem is gondolnak, és kellemetlen meglepetésként éri őket, amikor kiderül, sokkal több a fizetendő adó, mint amire számítottunk.

Ez a kvázi bevétel nem más, mint az adósságelengedés. Bármennyire is meglepő, az, ha valaki engedményt kap adóssága után, jövedelemnek számít. Adószakértői oldalról logikusnak is tűnik az érvelés: Például a lakásvásárlásra felvett hitel nem jövedelem, hiszen azt vissza kell fizetni a banknak. Ha azonban ennek az összegnek egy részét elengedik, lényegében a tulajdonunkká válik, így adót is kell utána fizetni.

TOVÁBB >>

Vészesen közeleg a személyi-jövedelemadó bevallásának határideje magánszemélyek számára. Május 21-ig kell benyújtani adóbevallásunkat az adóhatóság részére, vagyis éppen egy hét áll még rendelkezésünkre. Az nyomtatvány kitöltésekor figyelembe kell venni azt is, ha valakinek az ingatlan értékesítéséből vagy bérbeadásából van jövedelme. De pontosan mi után, és mennyit kell adóznunk?

Ingatlanértékesítés után abban az esetben kell adót fizetni, ha a lakást az elmúlt 5 évben vettük. Bár első hallásra bonyolultnak tűnik annak meghatározása, hogy mennyit kell fizetnünk, valójában egyszerűen kiszámolható. Az adóalap az egykori vételár és az eladási ár közötti különbség. Minél több idő telt el a vásárlás és az eladás között, annál kevesebbet kell fizetni. Egy éven belül még az teljes árkülönbözet után számolják az adót, 5 év elteltével azonban csak a különbség 30%-a lesz az adóalap.

TOVÁBB >>